Újabb 7,6 milliárd forintos beruházást hajt végre Körmenden az Egis Gyógyszergyár Zrt., ami a már jelenleg is komoly kapacitásokkal rendelkező magyarországi gyógyszeripar további erősödését fogja eredményezni - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Budapesten.
Hiába csendesedett el a koronavírus-járvány, az egészségügy képtelen lesz visszaállni a megszokott kerékvágásba, mert egyszerűen nincs elegendő ápoló. Sok kórház a működőképességét is csak bérnővérekkel képes fenntartani. A koronavírus-járvány alatt végletekig kizsigerelt, kiégett szakdolgozók közül az idősek alig várják, hogy nyugdíjba mehessenek, a fiatalabbak közül pedig akár több százan is lesznek majd, akik a magánszférába igazolnak, külföldre mennek, vagy egyszerűen elhagyják a pályát, május végén ugyanis megszűnt a felmondási tilalom.
Már a magánellátás sem tudja igazán kezelni az embereket, hiszen az országnak nincsen két egészségügyre való orvosa, és egy egészségügyre elegendő szakdolgozóval sem rendelkezik - mondta Rékassy Balázs orvos, egészségügyi szakközgazdász.
Új elnöke van a Primus Magánegészségügyi Szolgáltatók Egyesületének Lancz Róbert személyében. A Doktor24 vezérigazgatója a szervezet új terveiről beszélt a szerdai sajtótájékoztatóján. Ezek között szerepel a szektorsemleges finanszírozás bevezetése, a prevenciós programok hangsúlyosabbá tétele, az átjárás engedélyezése az állami és magánszektor között.
A Magyar Orvosi Kamara elnöksége levelet küldött Pintér Sándor belügyminiszternek múlt héten, miután az új kormányban a tárcavezetőhöz tartozik az egészségügy. Ebben vázlatos felsorolást ad a MOK arra vonatkozóan, hogy milyen beavatkozásra van szükség az ágazat érdekében. Meglátásuk szerint a programalkotás kormányzati feladat, a kamara viszont segítséget nyújt ebben. A javaslataik között szerepel például az állami és magánellátás összehangolása. Meg kell vizsgálni, hogy a közforrások milyen módon és feltételekkel kerülhetnek a magánszolgáltatókhoz.
Az eReceptet a COVID óta sokan megismerték és használják, míg arról jóval kevesebben tudnak, hogy a háziorvos akár „távban” videókonzultációval is rendelhet. Várandósok és a jogosítványt megújítók életét is megkönnyíti a hivatali ügyintézést kiváltó központi fejlesztés, de nemsokára szakrendelésre is online tudunk időpontot foglalni - itt Magyarországon.
Május végén a felmondási tilalom véget ér, így őszre kiderülhet, hogy marad-e elég orvos az állami kórházakban - nyilatkozta a Népszavának Csernavölgyi István, a Budai Egészségközpont négy hónapja hivatalba lépett vezetője.
Pintér Sándor belügyminiszter szerdai bizottsági meghallgatásán mondta azt, hogy jó kezekbe kerül az egészségügy a tárcánál. Mostanra az is eldőlni látszik, hogy ki lesz a területet felügyelő államtitkár.
A választópolgár számára az egyik legfontosabb dolog az egészségügy, a kormányok mégis szinte mindig óvatosan vagy inkább szerencsétlenkedve nyúlnak hozzá. Várhatunk-e ritmus-, esetleg irányváltást a következő négy évben?
Május 31-től megszűnik az egészségügyi dolgozók felmondási tilalma, a feloldás után pedig megvan az ápolókban a hajlandóság arra, hogy távozzanak a közegészségügyből - hivatkozik a Népszava a Független Egészségügyi Szakszervezet felmérésére.
Együttműködési megállapodást írt alá a Semmelweis Egyetem (SE), az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM), valamint a Novartis Hungária Kft. azzal a céllal, hogy előmozdítsák az innováció térnyerését a magyar közegészségügyben.
Jelenleg már a koronavírus ötödik hulláma tombol Magyarországon, az egészségügyben dolgozók lassan már két éve rendkívüli körülmények között dolgoznak és azt is tudjuk, hogy egyre kevesebben: sokan elhagyják a pályát, másokat pedig az egyre erősebb magánegészségügy szív fel. Így a bent maradó szakemberekre egyre nagyobb teher hárul, a humánerőforrás ellátottsági gondok pedig az állami ellátórendszerhez való hozzáférést nehezítik meg. A KSH adatai és a Portfolio-nak küldött exkluzív közlése alapján bemutatjuk, mi lehet most a helyzet létszám szintjén az állami egészségügyben.
Mindenféle hivatalos bejelentés nélkül eltűntek a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) oldaláról az egészségyügyi ellátások várólistái - szúrt a ki a Válasz Online.
A koronavírus-járvány eddigi hullámai során csak a minisztérium engedélyével mehettek be bizonyos sajtóorgánumok képviselői a kórházakba, beszámolni az ott folyó munkáról és bemutatni a valós és sokszor súlyos járványhelyzetet. A héten egy bírósági döntés arra jutott, hogy az EMMI nem tilthatja ki a sajtót az állami intézményekből, viszont a kormány erre az ítéletre egy pénteki rendeletével reagált.
A Magyar Orvosi Kamara és a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara közös felhívást intézett a döntéshozókhoz és közvetett úton a betegekhez is. A 12 pontból álló javaslatcsomagjukat egy szerdai eseményen mutatták be, ahol szóba kerültek az állami ellátórendszer problémái, az ellátási hiányosságok, a Covid-járvány hatásai, a kormányzati intézkedések következményei, vagyis értékelték az elmúlt évek egészségügyet érintő folyamatait. A megszólaló szakemberek és érdekképviseleti vezetők arra figyelmeztettek, hogy a többéves orvosi béremelés csak arra volt jó, hogy ne legyen tömeges a pályaelhagyás, a magyar egészségügyi rendszer azonban már régóta egy lejtőn van, melynek vége a szakadék. Egyre kevesebb a szakember, nincs megfelelő utánpótlás, sokakat elszív a magánegészségügyi szektor és ha így megy tovább, akkor bedől a magyar közellátás. Ennek megelőzésére fogtak össze az érdekképviseletek, és fogalmazták meg a legfontosabb tennivalókat. Úgy vélik ugyanis, hogy nincs vesztegetni való ideje a magyar egészségügy átalakításának.
Bő egy hónappal az ötödik, omikron variáns által okozott magyarországi járványhullám kezdete után egyértelmű jeleket lehet azonosítani arra vonatkozóan, hogy a mostani járványszakasz más, mint a korábbiak. A kórházban kezelt betegek száma ugyan meredeken emelkedik, azonban ez az esetszámok arányában lényegesen alacsonyabb, mint korábban, valamint kedvező fejlemény, hogy a nagyon súlyos esetek - lélegeztetésre szoruló betegek - száma és aránya szintén alacsony.
Nemzetstratégiai jelentőségű tranzakciót bonyolított le a magyar állam a saját értékelése szerint: a Magyar Telekom tavaly év végi bejelentésének megfelelően ugyanis állami tulajdonba került a Pan-Inform Kutatás-fejlesztési és Innovációs Kft., és a neve Egészséginformatikai Szolgáltató és Fejlesztési Központ Nonprofit Kft-re változik.
Az utóbbi hetekben elárasztotta a politikai kommunikáció csatornáit a fizetős egészségügy bevezetésének ötlete/rémképe. De vajon a gondolkodás igényétől megszabadult szférákon túl mit is jelent az egészségügyben a díjszabás, a pénzmozgás, és mindez hogyan viszonyul az általunk megszokott állapotokhoz?
Az orvosi és szakdolgozói társadalom osztatlan örömmel fogadta az Országgyűlésnek, a több lépcsőben - 2021 és 2023 között - megvalósuló, az orvosok és a szakdolgozók béremeléséről szóló döntését. Mindenki reménykedett abban, hogy az évek óta tartó alacsony bérezési lehetőség után a közfinanszírozott ellátásban dolgozók szektorsemlegesen, a szolgálati idő függvényében egységesen részesülnek majd a bértámogatásban. A részletszabályokat tartalmazó kormányrendelet végrehajtása során viszont kiderült, hogy ez korántsem így van. A bértámogatás kiterjed az egészségügyi szolgálati jogviszonyban dolgozó orvosokra, szakdolgozókra, és a praxiközösségekre vonatkozó kormányrendelet alapján az alapellátásban a háziorvosokra, fogorvosokra és azok szakdolgozóira. A felnőtt és gyermek háziorvosok esetében a praxisközösségekről szóló kormányrendelet problémamentesen alkalmazható, mivel a háziorvosi szolgálatok egymáshoz nagyon hasonló struktúrával működnek, praxisközösséget tudnak alkotni. Ugyanez nem mondható el a fogászati szolgáltatók mindegyikére. Más a szolgáltatók típusa, az ellátás szintje, ezáltal a háziorvosi "köntös" a fogászatra teljes egészében nem húzható rá. Ennek eredménye, hogy bizonyos szolgáltatóknak eddig nem volt lehetősége praxisközösségbe lépni, a rájuk vonatkozó kormányrendelet bizonyos passzusai miatt, így lényegesen alacsonyabb, kizárólag 30%-os mértékben vagy egyáltalán nem volt elérhető számukra a sok éve várt és üdvözölt bértámogatás.
Vannak olyan ellátási formák, ahol tragikussá vált a helyzet Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke szerint - számolt be az Infostart. Ennek oka leginkább a szakemberhiány. Kiderült, februárban lehet majd pontosan látni, hány dolgozó hagyta el az ágazatot.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Az orosz terv három részre osztaná a megtámadott országot.
Az Oresnyik bevetése kapcsán szólalt meg az ukrán elnök.
Több száz embert küldhettek el.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
